Csodálatos természet

Csodálatos természet – történelemmel fűszerezve

I. rész

Olyan növényeket „hoztam”, amelyek (jó esetben) megtalálhatóak minden háztartásban, kiskertben.

De még mielőtt belekezdenék, fontos hangsúlyoznom, hogy az orvosi ellátást semmilyen gyógynövény nem pótolhatja. Amennyiben lehetséges beszéljük meg orvosunkkal, hogy kiegészítésként milyen gyógynövényeket fogyasztanánk, mert: „Az igazság az, hogy a gyógynövények sem nem ’teljesen biztonságosak’, sem pedig ’mérgek’, hanem olyanok, mint minden más gyógykészítmény…A megfelelő gyógyfüvet a megfelelő mennyiségben alkalmazva élvezhetjük jótékony gyógyító hatását. Túl sokáig és túl sokat fogyasztva viszont előbb-utóbb gondot okoznak.”- részlet Michael Castleman Gyógynövény enciklopédia c. könyvéből.

Bazsalikom

Az ókori görögök és rómaiak számára ez a növény az ellenségeskedés és az őrültség jelképe volt. Azt tartották, hogy az embernek mérgesen kiabálnia kell magvetés közben ahhoz, hogy valóban illatos bazsalikom nőjön…Más néphagyományok a növényt a szerelemmel hozták összefüggésbe. Indiában szent növényként tisztelték és tisztelik mai napig.

A bazsalikom elpusztítja a bélférgeket, megerősítve ezzel a Malájföldön elterjedt alkalmazásának helyességét.

Indiai kutatók beszámolója szerint a bazsalikomot bőrre alkalmazva elpusztulnak a baktériumok, továbbá serkenti az i mmunrendszert és hatásos lehet a fertőző betegségek kezelésében is.

Mire vigyázzunk?

Habár a bazsalikomban méhizgató szert eddig még nem azonosították, mégis óvatosságra int, hogy több kultúrában is elterjedt a menstruáció elősegítésére és a szülés elindítására. Ezért várandós nők, csak fűszer mennyiségben fogyasszák.

Csalán

Dániai ásatások során bronzkori sírokból csalánból szőtt halotti leplek kerültek elő. Victor Hugo regényében, a Nyomorultakban az egyik szereplő a csalánszőttesről azt mondja, hogy olyan erős, mint a vászon. Az i.e. 3. században Hippokratész görög kortársai a csalánlevelet külsőleg kígyóharapások és skorpiócsípések kezelésére, belsőleg pedig növényi mérgezések gyógyítására alkalmazták. A római katonák a hideg éghajlati területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat, mivel a csaláncsípések felmelegítették a bőrüket…

Az indián asszonyok úgy vélték, a terhesség alatt fogyasztott csalántea erősíti a magzatot és megkönnyíti a szülést. A XIX. században elsősorban vizelethajtóként alkalmazták, kiváló vérzés gátló szerként említették. Ha vizelethajtóként alkalmazzuk, fontos a káliumdús étrend, így sok friss zöldséget kell fogyasztani.

Német vizsgálatok kimutatták, hogy a csalánlé és a csalántea enyhíti a köszvényes fájdalmakat. A csalán C-vitaminban gazdag növény, emiatt a skorbut kezelésére hagyományosan alkalmas. A menstruációs fájdalmaktól szenvedő nők a menstruációt megelőző napokban csalánfőzetet fogyaszthatnak, hiszen a vizelethajtók enyhítik a fájdalmakat.

Mire vigyázzunk?

Az általában ajánlott dózisokban – a várandós és szoptató nők kivételével – valamennyi egyébként egészséges felnőtt számára, akik egyéb vizelethajtókat nem szednek, biztonságos.

Édeskömény

Az ókori görögök az édesköményt marathonnak hívták. Marathon egy falu volt Athéntól kb. 40 km-nyire, amely körül az édeskömény vadon nőtt. Ugyanez volt az a hely, ahol i.e. 490-ben az athéniak legyőzték a perzsákat. A győzelem hírét egy katona futva vitte meg Athénba, s ez a hőstett ihlette a mai marathoni futóversenyeket.

Az ókorban Hippokratész csecsemőkori bélgörcsök (kólika) ellen írta fel. 400 évvel később Dioszkoridész étvágycsökkentőnek nevezte, s a magokat szoptatós anyáknak ajánlotta a tejhozam fokozására.

Észak –Amerikába a telepesek vitték be és az emésztés elősegítésére, menstruáció megkönnyítésére „írták fel”.

Mint sok más aromaanyagot tartalmazó gyógynövény, úgy tűnik, az édeskömény is mint görcsoldó lazítja az emésztőrendszer sima izmait. Mint görcsoldó a méh izmait is megnyugtatja. Egy tanulmány megállapítja, hogy a növénynek közepes esztrogén hatása van, mely azt jelenti, hogy úgy hat, mint a női nemi hormon, az ösztrogén. Női nemi hormonokat gyakran írnak fel prosztatarákban szenvedőknek. Figyelem! A rák összes fajtája szakember általi kezelést kíván! Csak orvossal megbeszélve s az általa javasolt kezelések mellett próbálható ki.

Mire vigyázzunk?

Az édeskömény legfeljebb csak közepes ösztrogén hatású, ám az ösztrogénnek, amely egyik fő alkotórésze a fogamzásgátló tablettának, számos más hatása is van. Azok a nők, akiknek az orvos nem tanácsolja a tabletták szedését, ne használjanak gyógyszermennyiségit az édesköményből sem. De azoknak sem ajánlatos, akiknek valaha problémájuk volt a véralvadással vagy mellrákjuk volt. Terhes nők ne használjanak gyógyszermennyiségű édesköményt!

Kapor

A 3000 éves egyiptomi sírokban talált emlékek azt mutatják,hogy az ókori orvosok a jó illatú kaprot, mint emésztést elősegítőt és gázhajtót használták.

Az I. században élt görög orvos olyan gyakran javallotta, hogy a kaprot évszázadokon keresztül Dioszkoridész füveként ismerték. A rómaiak, emésztést elősegítendő, a magját rágták.

Már a vikingek is tudatában voltak az emésztésre kifejtett jótékony hatásával. A hagyományos kínai orvoslás már több mint 1000 éve használja emésztést elősegítőnek.

Több mint savanyúságba való…A kísérletek is alátámasztották azt a 3000 éves gyakorlatot, miszerint a kapor az emésztőrendszer sima izmainak megnyugtatásával segíti az emésztést, illetve a bélgázok megelőzésében való szerepét is megerősítették.

A húgyúti betegségeket általában az Eserichia coli baktérium okozza, amelyek megtelepedését gátolja a kapor.

Mire vigyázzunk?

Érzékeny embereknél a kapor esetleg bőrkiütést okoz.

Felhasznált irodalom:

Maria Treben - Egészség Isten patikájából

Michael Castleman – Gyógynövény enciklopédia